Mindenki iszik, csak nézz körül!
Nincs abban semmi, ha egy kicsit kiengedem a fáradt gőzt…
Lehet, hogy így van. És valóban vannak, akik csak ritkán isznak, és képesek is mértéket tartani.
Persze ha őszinték vagyunk, be kell látnunk: a mértékletességnél manapság jóval jellemzőbb a mértéktelen, korlátlan, elfajult és felfokozott hedonizmus, no meg a kicsapongást követő szenvedés. Ilyen esetekben pedig az italfogyasztás már nem nyújt semmilyen élvezetet – csak kényszer.
Ha esetleg te is ide jutottál már, vagy közel jársz ehhez az állapothoz, akkor talán ismerősek számodra az alábbi érzések, gondolatok és tettek…
- Jó lenne inni valamit… Mikor és hol tudnék végre inni valamit?
- Leugrok a boltba venni valami piát.
- Minden gondolatom és minden tervem az alkohol körül forog…
- Egy teljes nap tiszta fejjel – ez elképzelhetetlen!
- Feszült vagyok, ha nem fogyaszthatok gyorsan valamit…
- Gyakran van, hogy kifejezetten ingerlékeny vagyok.
- Ittasan nagyon érzékeny és dühös tudok lenni.
- Zavarosak az érzéseim.
- Társaságban lenni és józannak maradni – ilyen nincs!
- A családomnak és a barátaimnak feltűnt, hogy többet fogyasztok a kelleténél.
- Minden helyzetben van kifogásom, és mindenre van magyarázatom.
- Többször kerültem már konfliktusba, illetve veszekedtem a pia miatt.
- Ígérgetem magamnak, hogy visszaveszek, de mindig csak halogatom a dolgot.
- Gyakran megfordul a fejemben: majd holnaptól, jövő héttől leállok!
- A szürke hétköznapokat igyekszem feldobni egy-két itallal.
