Mivel segíthetnék a folyton visszaeső alkoholfüggő férjemnek?

A szenvedélybetegek hozzátartozóinak nem könnyű elviselni mindazokat a nehézségeket, amelyek a beteggel való együttélés és a betegnek való segítés velejárói. Ez sokszor még abban az esetben is így van, ha a szenvedélybeteg valóban erőfeszítéseket tesz a leszokás érdekében.
Habár a leszokásra való motiválás a hozzátartozók részéről egy automatikus reakció is lehet, és az ösztönös segítségnyújtás még elő is segítheti a beteg talpra állását, a segítségnyújtás valójában csak akkor lehet igazán hatékony és eredményes, ha kellő ismeretek birtokában és fokozott tudatossággal történik. A siker kulcsa pedig nem más, mint

  • a helyes kommunikáció,
  • a megfelelő jutalmazás, valamint
  • az alkoholfogyasztás negatív következményeinek tudatosítása a betegben.

Az alkoholfüggővel való helyes kommunikáció olyan, amit bizony külön meg kell tanulni, hiszen a rendszeres alkoholhasználat eredményeképpen megváltozott gondolkodású egyén általában az egészséges emberek értelmezésétől eltérő módon értelmezi mindazt, amit közölnek vele.

Az alkoholfüggő jutalmazása pedig ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy elismerjük és értékeljük az egyénnek az alkoholfogyasztás beszüntetésére irányuló törekvéseit, mégpedig azzal, hogy olyan pozitív élményekben részesítjük őt, amelyek az általa pozitívnak vélt alkoholos élményeknél is vonzóbbak tudnak lenni számára.

Az alkoholos élményekre, illetve egészen konkrétan az alkoholfogyasztás negatív következményeire ugyanakkor külön is hangsúlyt kell fektetnünk – és amennyiben a szerettünk az alkoholizálás eredményeképpen valamilyen számára kellemetlen állapotba vagy helyzetbe kerül, akkor hagyjuk, hogy teljes valójában megtapasztalja az adott dolgot. Ne akadályozzuk tehát meg azt, hogy az illető szembesüljön a cselekedetei negatív következményeivel; és ne óvjuk meg attól a fájdalomtól, amelyet az ivás okoz neki. Adott helyzetben elegendő, ha gondoskodunk arról, hogy a testi épségét súlyosan ne veszélyeztesse, miközben hagyjuk, hogy azok a bizonyos kijózanító pofonok tényleg elcsattanjanak.

Ennek a három stratégiának az alkalmazásához természetesen megfelelő tudásra van szükség. Éppen ezért ahelyett, hogy kísérletezgetnék (és esetleg csalódnánk, vagy bajt okoznánk), forduljunk inkább szakemberhez, aki felkészít bennünket ezeknek a módszereknek a megfelelő alkalmazására.

Az alkoholbeteg hozzátartozónk talpra állásának elősegítése érdekében tett erőfeszítéseink sikeréhez nagyban hozzájárulhat, ha helyesen kommunikálunk az illetővel, ha megfelelően jutalmazzuk a leszokásra irányuló törekvéseit, és ha nem minden esetben óvjuk meg őt attól, hogy a saját bőrén megtapasztalja az alkoholfogyasztás negatív következményeit.