Mélyinterjú Dudits Dénessel, a nehezen leszokók tanácsadójával
Olvass bele!
Részlet a könyvből:
„Az élet egy nagy áruház, tele polcokkal, amelyeken áruk vannak. Nem kell mindent levenni a polcról, mert nem fér bele minden a kosárba. Amikor fizikai valójában is bemegyek egy áruházba, ott sem veszek meg mindent. Vannak olyan polcok, amelyek kívül esnek a látókörömön, és eleve el is kerülöm őket. Pontosan így vagyok az alkohollal és a droggal is. Ott a lehetőség, hogy éljek velük, de nem veszem le őket a polcról. Számomra a józanság elvi kérdés. Ha egyszer eldöntöttem, hogy ezt az utat választom, akkor többé nem gondolkodom a máskéntről. Nem teszem fel magamnak a kérdést, hogy ezt vagy azt megihatom vagy elszívhatom-e.”
Nagy bátorság kellett ahhoz, hogy leszokjon. Nagy bátorság kellett ahhoz, hogy kiálljon a világ elé. És még nagyobb bátorság kellett ahhoz, hogy a zászlajára tűzze a jelmondatot:
„Szeretném, ha a józanság divat lenne Magyarországon, és nem használnának tudatmódosító szereket az emberek.”
Azt hiszem, nem nagyon láttam még nála elszántabb embert. Minden percben azon gondolkodik, hogyan tegyen rendet ebben a zűrzavaros világban. Ha valaki képes arra, hogy leszoktassa, majd a helyes irányba terelje a függőket, akkor ő az. Több mint 20 éve foglalkozik szenvedélybetegekkel. Csak az elmúlt három évben több mint kétszázötven embernek segített abban, hogy megszabaduljon a függőségétől. Ki másra bíznánk a szerettünket, ha nem egy olyan emberre, aki végigjárta a maga Caminoját a témában. Aki egyenesen a pokolban edződött – majd döntött, nem ilyen életet szán magának. Ma három gyermek büszke édesapja, szerető és gondoskodó férj, és nem utolsó sorban megállíthatatlan józanság-harcos.
Dudits Dénest épp az teszi hitelessé, hogy nem csupán könyvekből tanulta a segítő szakmát: először saját súlyos drog- és alkoholfüggőségétől szabadult meg. Majd ő lett a nehezen leszokók tanácsadója. Kinek a gondjaira bíznánk a hozzánk tartozó függőt, ha nem rá? Ő rá, aki pontosan tudja, mire gondol akkor, amikor azt állítja, leszokni a világ legegyszerűbb dolga – abban az esetben, ha valaki ismeri azokat a technikákat, praktikákat, amelyek meggyorsítják a folyamatot. Márpedig ő ismeri.
Sándor András