Engedd meg, hogy bemutassam…
Az én igazi konkurensem: Tibi atya!
Munkából hazajövet mindennap elhaladok Tibi atya kocsmája előtt, és már számtalanszor elhatároztam, hogy egyszer írok erről az emberről, az alkoholipar legügyesebb képviselőjéről.
Ha hiszed, ha nem, tényleg Tibi atya és az alkoholipar a legfőbb konkurensem – nem a Zacher meg a Csernus, és nem is a pszichológus kollégák. Ők stratégiai partnerek, akikkel mindannyian azon dolgozunk, hogy a szenvedélybetegek felépülhessenek, és megszabadulhassanak a függőségüktől.
A szenvedélybetegeket segítők igazi konkurense Tibi atya, illetve mindenki, aki a mámort propagálja.
Azt gondolom, Tibi atyának és azoknak, akik az alkoholos mámort árulják az embereknek, alapvetően nagyon egyszerű dolguk van, amikor a terméküket marketingelni akarják, mert egy kézzelfogható, konkrét dolgot kínálnak: valamit, amit kézbe vehet az ember, és konkrétan magába tölthet, hogy jól érezze magát. Ráadásul egy alapvető szükséglet kielégítését szolgálja a termékük – erre építenek fel mindent. Az emberek ugyanis alapvetően lazulásra, kikapcsolódásra, felejtésre vágynak. Tibi atya pedig ezt zseniálisan felismerte, és szépen, viccesen becsomagolta azt, amire az emberek vágynak. Szóval azzal, hogy az alkohollal lazulást meg jókedvet kell eladnia, igazából nincs valami nehéz dolga.
Tibi atyával ellentétben én meg törhetem a fejem, hogy hogyan marketingeljem a termékemet, a Józanságot. A Józanság, a tiszta élet ugyanis csak egy ígéret tud lenni. Én nem tudom a Józanságot a kezedbe adni, mint valamit, amit elfogyaszthatsz. Nem tudom azt mondani: „Tessék, barátom, használd ezt, és akkor minden szép és csodás lesz!” – én csak egy ígérettel tudok szolgálni. Persze jogosan merül fel benned a kérdés, hogy mit is kezdj egy ilyen ígérettel.
A kérdés tehát, hogy hogyan lehet vonzóvá, „fogyaszthatóvá” tenni a Józanságot.
Azt gondolom, talán úgy, ha a vegyszermentes élet előnyeit tudatosítjuk az emberekben. Szóval, arra kérlek, nézz körül az ismerőseid körében, és gondold végig, mit látsz. Milyenek azok, akik isznak, és milyenek azok, akik tiszták? Kik vannak versenyelőnyben az életben? Kik a sikeresek? Kik a magabiztosak? És kik a boldogabbak? Nos?
Nos, a vállalkozó ügyfeleim körében én a következőt látom. Vannak ügyfeleim, akik szenvedélybetegként működtetik a vállalkozásukat, és olyanok is, akik már leálltak, és tiszták: tiszta tudattal, ha úgy tetszik, egyfajta „bioaggyal” rendelkeznek. És ha összehasonlítom őket, azt látom, hogy a második csoportba tartózók sokkal sikeresebbek a munkájukban és a magánéletükben is – ha „megveszik” a józanságot, új lendületre kapnak.
Azok, akik különböző anyagokkal mérgezik az agyukat, szerintem kompromisszumot kötnek, megalkusznak. Még azt is mondanám (és ne haragudj az őszinteségemért), hogy gyávák – lemondásban élnek, félnek, menekülnek. De ez nem az ő hibájuk!
Azt gondolom, Tibi atya a hibás. Nagyon sok függő pedig inkább áldozat, akinek senki sem szól időben arról, hogy ha Tibi atya bulijába beszáll, akkor a számla, amit előbb-utóbb kézhez kap, az bizony baromi nagy lesz. Ha egyszer benne vagy a buliban, utána már csak nagyon nehezen, nagyon sok munkával és energiával tudod az agyadat rendbe tenni.
Szóval, azt kívánom neked, hogy amilyen gyorsan csak tudsz, pártolj át Tibi atya csapatából a Józanok csapatába. És onnantól kezdve, megígérhetem neked, az életed olyan lesz, mint amilyenre mindig is vágytál.
