Lagújabb cikkek

Vélemények

Kálmán vagyok. Szeretném Veletek megosztani életem egy kis részét, melynek a mélypontjából a Dudits Józanság Programok segített kievickélni. Életkorom 37 év. Normális családi környezetben élek családommal (fiammal és feleségemmel). Az alkohollal huszonéves korom végéig nem volt problémám, igaz kultúráltan fogyasztottam szeszes italokat /legalábbis úgy éreztem/. Huszonnyolc évesen vállalkozó lettem, minek következtében gyökeresen megváltozott körülöttem minden. A nyugodt alkalmazotti munkámat felcseréltem egy rengeteg stresszel járó, pénzhajhászó életre. Innentől kezdve az alkohol egyre jobban dominált az életemben. Egy idő után tudatosult bennem, hogy amit csinálok, az jó útra nem fog vezetni, mert rombolom környezetemet és egészségemet. Többször voltam elvonókúrán, de a kórházi (rideg pszichiátriai) kezelések nem voltak eredményesek. Utolsó próbálkozásom során tudomásomra jutott, hogy Soboron létezik egy kultúrált egészségközpont, mely a szenvedélybetegek gyógyulását segíti. Családom rábeszélésére és betegségtudatom birtokában rászántam magam egy több hetes kúrára. Az eltöltött időszak sorsforduló lett az életemben. A családias környezet, a felkészült szakemberek, a nyugodt légkör (nem utolsó sorban a változatos és bőséges étkezések) helyreállították lelki egyensúlyomat. Útmutatást kaptam arra, hogyan tudom az életemet józanul irányítani, és leélni. Persze ehhez még sok kitartás kell, de az alapok már szilárdan állnak. Amit elértem, a programban résztvevő munkatársaknak köszönhetem.

V.K.

Üdvözlettel fordulok mindenkihez, akik hasonló gonddal, problémával küzdenek, mint amilyenekkel én idejöttem kezelésre. Középkorú, családos nő vagyok, sok-sok családi, munkahelyi, lelki problémával, amihez alkohol, stressz, depresszió párosult. Későbbiekben mindezekből adódóan egészségügyi károsodásom is származott, amiből remélhetőleg sikerül kigyógyulni. Pár hetet töltöttem a központban, ahol elsősorban az alkoholfüggőségből való felépüléshez kaptam nagyon nagy segítséget felkészült, jól képzett, lelkiismeretes szakemberektől. A mindennapi terápiás kezelés és sok tanulás mellett - ami rendkívül hatékony volt - jutott idő akár egyéni, akár csoportos testi-lelki karbantartásra is. Kinti-benti úszásra alkalmas medence, szauna, edzőterem és még pár sportolási lehetőség nyújtott kellemes felfrissülést, erőt, energiát. Maga a ház nyugalmat, kényelmet, biztonságot nyújt, felüdülést a csodálatosan gondozott park. A terápiához, ami néha talán nehéznek bizonyult - természetesen a beteg érdekében - hozzásegített a minden igényt kielégítő teljes ellátás, rendkívül változatos finom ételek sora, az esetleges kissé legyengült szervezet gyorsan erőre kapott ezáltal. Itt is szeretném megköszönni családomnak, hogy hozzásegítettek ahhoz, hogy nagyon jó körülmények között léphettem a gyógyuláshoz vezető útra. Szeretnék köszönetet mondani az egészségközpont munkatársainak, dolgozóinak odaadó, önzetlen munkájukért és kívánok mindenkinek jó egészséget, hogy segítséget tudjanak nyújtani a rászoruló függőségben szenvedő embereknek.

L.H.

Hosszú éveken át rendszeresen fogyasztottam alkoholt, s ezt sokáig nem gondoltam problémának. Oldotta a bennem lévő feszültséget, csökkentette a stresszt; emellett úgy véltem, hogy mindez jár nekem. Egyre többet ittam, sajnos már nem azért, hogy jól érezzem magam, hanem hogy ne érezzem magam rosszul. Alkoholfüggőségem – eleinte szűkebb, majd tágabb környezetem számára is – egyre nyilvánvalóbbá vált. Tudtam, hogy lépnem kell, végleg abba kell hagynom az ivást. Többszöri sikertelen próbálkozás után jöttem rá az alapigazságra: Egyedül nem megy! Elindultam, – mint a mesebeli vándorlegény – „szerencsét próbálni”, s hamarosan rátaláltam arra a személyre, akit kerestem. Már az első találkozás is sosem feledhető élmény volt: nyílt tekintet, őszinte érdeklődés, biztonságot nyújtó elfogadás, magabiztos szakmai tudás – mindezek együtt s egyszerre, nem is csupán összeadódva, hanem hatványozódva. Mintha a vándorlás során egy biztonságot, támogatást és újratöltődést nyújtó helyre – kunyhóba – érkeztem volna. Ahogy a terápiás folyamat során – hol rögösebb, hol simább úton – lépésről lépésre haladtunk előre, úgy tudtam meg egyre többet önmagamról, mélyült önismeretem, növekedett a saját magamba vetett hitem s erőm, javult a hangulatom, közérzetem, tűnt el a szorongásom, feszültségem – s mindez pótszer és gyógyszer nélkül! S mindvégig magam mellett tudva és érezve segítőm magabiztos szakmai tudását, mély emberségét, széles terápiás repertoárját - autogén tréning, imagináció, kognitív terápia, s még sorolhatnám. Az utóbbi hónapok élménnyé, tartalmas, eseménydús idővé váltak számomra, és a velem-körülöttem élők számára is. Nehéz, küzdelmes időszak előtt állok, de elég erőt érzek magamban, hogy végigjárjam ezt az utat. Köszönöm nektek Marianne és Dudits Józanság Programok!

dr. J.Z.Sz.

„KI ITT BELÉPSZ, BÁTRAN REMÉLJ!” Vannak az ember életében „kegyelmi pillanatok”, az én életemben az egyik legfontosabb az volt, amikor eldöntöttem és belevágtam a Dénes és Erika által fémjelzett programba. Alkohol problémáim voltak. Az életem szinte minden szegmensébe mélyen beépült az alkohol. Problémás ivó voltam. Változtatni akartam – mint már annyiszor, ahogy mondani szoktam „minden másnap” – de most a belső igényem is támogatta ezt. Kerestem, kutattam, internetet böngésztem, és tulajdonképpen a választás egyszerű volt. „KI ITT BELÉPSZ, BÁTRAN REMÉLJ!” Vannak az ember életében „kegyelmi pillanatok”, az én életemben az egyik legfontosabb az volt, amikor eldöntöttem és belevágtam a Dénes és Erika által fémjelzett RenascoR programba. Alkohol problémáim voltak. Az életem szinte minden szegmensébe mélyen beépült az alkohol. Problémás ivó voltam. Változtatni akartam – mint már annyiszor, ahogy mondani szoktam „minden másnap” – de most a belső igényem is támogatta ezt. Kerestem, kutattam, internetet böngésztem, és tulajdonképpen a választás egyszerű volt. Magyarországon a RenascoR program volt az egyetlen, amely az általam elképzelt igénylistának megfelelt. Amikor megérkeztem tele voltam bizakodással és reménnyel, hogy megkapom az áhított segítséget, DE ekkor talán még inkább felerősödött bennem a kétség és bizonytalanság, hiszen CSODÁK nincsenek, és hiába a segítség, hogyan tudnám folytatni az életem alkohol nélkül, hiszen már olyan régóta ott volt ez szer, mint minden helyzetre – feszültség, bánat, öröm – alkalmas társ. És mégis láss CSODÁT Erika és Dénes magas szakmai fokon álló terápiájával, az én szóhasználatomban tréningjével, különleges emberszeretetével és kapcsolatteremtő képességével 10 nap alatt – ami most már tudom, nem is olyan rövid idő – új ember lett belőlem. Beszálltak velem együtt a „csónakba” és áteveztünk a „túlpartra”. Közösen, közös munkával. Az átkelés közben megmutatták van élet az alkohol nélkül, és a „túlpartról” már saját magam csodálkozhattam rá VALÓBAN van élet az ALKOHOL NÉLKÜL SZÁMOMRA IS! CSODÁK nincsenek … eljutni a révészig már munkával jár – belső munkával – az átkelés sem egyszerű, az még több munkát igényel, és amihez a legtöbb munka kell: ODAÁT MARADNI! De nem vagyok egyedül Dénes és Erika segítségével megtapasztalhattam, hogyan tudom „más szemüvegen” keresztül látni a világot. Nem … nem új ember lettem, maradtam aki voltam, csak ÚJRA képes vagyok aktivizálni az alkohol előtti, alkohol nélküli erőforrásaimat, és ez számomra azért EGY MEGÉLT CSODA! Hálás köszönet érte, és én azt hiszem most már maradok ODAÁT. ONNAN – nekem már – INNEN szebb a világ. A problémák, helyzetek, megpróbáltatások, amelyeket az élet hoz, nem tűntek el, csak az ALKOHOL TŰNT EL, és éppen ezáltal tudom ezeket a helyzeteket könnyebben, új technikákkal felvértezve megoldani. Őszinte szívvel kívánom minden Sorstársamnak, hogy részt vehessen Dénes és Erika révkalauzálásával ezen az UTAZÁSON! TÚLPARTI üdvözlettel és RÉVBE jutott köszönettel: Dr. KL egy 43 éves közgazdász-jogász "újra" fiatalember

Dr. KL egy 43 éves közgazdász-jogász "újra" fiatalember

Kedves Dénes, kedves Barátom! Legmerészebb álmaimban sem hittem volna, hogy azon döntésem, miszerint ha 9 napot itt töltök, életem egyik legbölcsebb (ha nem a legbölcsebb) döntése lesz. Hogy ez mennyire igaz, mi sem bizonyítja hitelesebben, hogy ez nem a 9-ik, hanem már a 4-ik itt töltött napon megfogalmazódott bennem. Nem könnyű megfejteni ennek okát, de talán nem is lehetetlen. Gyarló emberként meg voltam győződve arról, hogy én is, mint mindenki, súlyos, megfejthetetlen titkok tárházai vagyunk, amely titkokat szégyelleni és keresztként cipelnünk kell életünk végéig, jó esetben közülük néhányat magunknak megfejteni. Soboron meggyőztetek arról-, (és itt mérhetetlen szeretettel gondolok két kiváló munkatársadra, Erikára és Gabira, akik most már nagyon sokat jelentenek nekem)-, hogy a titok nem titok, rengeteg megoldás létezik ezek feltárására anélkül, hogy a lelkemet kiforgassam önmagából, másrészt nincs semmi szégyellnivaló. Mindössze annyi történt, hogy az önmagamban folyó permanens párbeszédhez csatlakozott remélhetőleg nagyon hosszú időre egy 3-ik személy, aki nem igazságot oszt, hanem valót mutat. Hálás szeretettel: A. Liszt-, Kossuth-díjas Érdemes Művész

A. Liszt-, Kossuth-díjas Érdemes Művész
Dudits Józanság Programok
Dudits Józanság Programok
Dudits Józanság Programok

Józanság Blog

Mit tegyünk, ha a másik iszik?

Ha felépült szenvedélybetegként már egy ideje nem fogyasztunk alkoholt, és a józ...

Elolvasom »

Józanná válni – józannak maradni

Egy szerfüggő szenvedélybeteg számára a józanná válás jóval több, mint a rendsze...

Elolvasom »
<