Az alábbi írás egy, a Psychology Today honlapján 2019-ben megjelent cikk kivonatos fordítása.
Link a cikkhez: https://bit.ly/2UzTl2X

Néhány dolog, amelyet a tudományos kutatások alapján az online terápiáról tudhatunk

Az Egyesült Államokban Michael Phelps olimpiai bajnok úszóval reklámozzák a Talkspace nevű applikációt, amellyel a pszichoterápiás segítséget igénylők a mobiltelefonjukon könnyen üzeneteket válthatnak az online felületen választott terapeutájukkal. Az olimpikonnal reklámozott szolgáltatás mellett azonban egyéb terápiás weboldalakat és applikációkat is igénybe vehetnek azok az felhasználók, illetve előfizetők, akik például elektronikus levélben kívánnak személyes tanácsot kapni szakemberektől, vagy élő videókapcsolaton keresztül konzultálnának a tanácsadójukkal, akár rendszeresen.

Habár ezek az online terápiás szolgáltatások megoldást kínálnak mindazok számára, akik a saját otthonuk kényelmében szeretnének segítséget kapni, vannak, akik azt hangoztatják, hogy az online terápia hátrányokkal járhat.

Egyesek szerint különösen problematikus az a tény, hogy az online terápia keretében a szakembernek csak korlátozott lehetősége van a páciens mindazon megnyilvánulásainak megfigyelésére, amelyeknek a kiértékelése alapvető fontosságú az állapotfelmérés és a diagnózis szempontjából. A viselkedés bizonyos aspektusai, a testbeszéd és a hang színezete ugyanis mind olyan tényezők, amelyekről nehéz képet alkotni, ha a felek nem „teljes életnagyságban”, hanem egy telekommunikációs csatornán keresztül beszélgetnek egymással – miközben ezek a dolgok általában sokat elárulnak arról, hogy a segítségre szoruló egyén ténylegesen hogyan érzi magát, illetve milyen állapotban van.

Az online terápiával kapcsolatban általában azt is kifogásolni szokták, hogy személytelen (főleg abban az esetben, ha anonim módon valósul meg), és éppen ezért nem teszi lehetővé, hogy a páciens és a terapeuta között létrejöjjön az a fajta „gyógyító” terápiás kapcsolat, amely általában minden terápia eredményességének kulcseleme. Ezzel összefüggésben pedig legtöbbször azzal kapcsolatban is megfogalmazódnak kételyek, hogy vajon egy képernyőn keresztül át lehet-e adni azt a tudást, illetve elő lehet-e segíteni egy-egy olyan készségnek az elsajátítását, amelyre a páciensnek szüksége van a talpra álláshoz.

A sokak által megfogalmazott aggályok ellenére a kutatások valójában rendre azt támasztják alá, hogy az online terápia nagyon is eredményes lehet számos mentálhigiénés probléma kezelésében.

  • Az affektív zavarokkal kapcsolatos tanulmányokat közlő Journal of Affective Disorders című folyóiratban 2014-ben megjelent egyik tanulmány szerint az online terápia ugyanolyan eredményes a depresszió kezelésében, mint a személyes jelenlétet igénylő terápia.
    https://bit.ly/2xF1n1C
  • A Journal of Psychological Disorders, pszichés zavarokkal kapcsolatos kutatásokkal foglalkozó folyóiratban 2018-ban publikált egyik tanulmány szerzői arra a megállapításra jutottak, hogy az online módon megvalósuló kognitív viselkedésterápia „hatásos, megfelelő és praktikus egészségügyi ellátásnak tekinthető”, és a személyes jelenlétet
    igénylő terápia eredményességéhez hasonló eredményességgel alkalmazható major depresszióban, pánikzavarban, társas szorongásos zavarban és generalizált szorongásos zavarban egyaránt.
    https://bit.ly/2UAOLBF
  • A viselkedéskutatásra és viselkedésterápiára szakosodott Behaviour Research and Therapy című folyóirat 2014-ben közölt egyik tanulmányából kiderül, hogy az online térben megvalósuló kognitív viselkedésterápia hatásos a szorongásos zavarok kezelésében, és amellett, hogy költséghatékony, tartós javulást eredményez (az egyéves utánkövetéses vizsgálatok alapján).
    https://bit.ly/2xDN65k

Az alábbiakban az online terápia praktikus előnyeinek és lehetséges hátrányainak áttekintése következik.

Az online terápia praktikus előnyei:

  • Anonim módon (kitalált felhasználói névvel) igénybe vehető, ha a páciens nem szívesen vállalja saját névvel, hogy segítségre szorul.
  • A személyes jelenlét hiánya elkerülhetővé teszi a más páciensekkel való nem kívánatos találkozást.
  • A személyes jelenlét hiánya kedvezőbb lehet a kényesebb információk megosztása szempontjából.
  • Megfelelőbb lehet a társas szorongásos zavarban szenvedő páciensek számára.
  • Könnyebben igénybe vehető a vidéken élők vagy nehezebben közlekedők számára.
  • Általában olcsóbb, mint a valós jelenlétet igénylő terápia.
  • Egyszerűbben ütemezhető.
  • Időhatékonyság szempontjából előnyösebb.

Az online terápia lehetséges hátrányai:

  • Bizonyos zavarok és állapotok esetében ellenjavallt (például öngyilkossági hajlam vagy pszichózis esetében).
  • Személyes jelenlét hiányában nehezebben alakulhat ki megfelelő terápiás kapcsolat a terapeuta és a páciens között.
  • Személyes jelenlét hiányában a terapeuta nem támaszkodhat a testbeszéd és egyéb tényezők megfigyelésére a diagnózis felállítása érdekében.
  • Személyes jelenlét hiányában a terapeuta kevésbé képes beavatkozni krízis esetén.
  • Előfordulhatnak a terápiát akadályozó technikai problémák (pl. csatlakozási nehézségek, kimerevedett képkockák, megszakadt kapcsolatok).
  • Nehezebben ellenőrizhető a szakember képesítése.
  • Kérdéses lehet a páciens adatainak biztonsága.

Az online terápia előnyeinek és lehetséges hátrányainak tudatában az érintettek számos lehetőség közül választhatnak.

  • Technikai szempontból létezik telefonos terápia, videókapcsolaton keresztül biztosított terápia, valamint hangüzenetekkel vagy írott szöveges üzenetekkel történő kommunikációra épülő terápia.
  • A terapeuta kiválasztása szempontjából lehetőség van olyan online platformot használni, amelyen több terapeuta közül lehet választani, vagy egy önálló (és az érintett által esetleg ismert) terapeuta online szolgáltatásait igénybe venni.

Bármelyik lehetőséget választja is az érintett, fontos, hogy körültekintően tájékozódjon, és a saját szükségleteinek leginkább megfelelő szolgáltatást vegye igénybe.