Úristen, hányszor mondtam már, hányszor hallottam már ezt a mondatot. És persze abban a pillanatban mindig annyira igaznak is tűnt – mindig olyan volt, mint a legszentebb ígéret.
Persze egy idő után, amikor már vagy húszszor elhangzik, egy kicsit veszít a súlyából. És amikor már 10 éve mondogatja valaki, akkor az illetőt már nemcsak mások tartják hülyének, hanem saját maga is.
De pontosan mit is jelent az a még egy ital?
Csak egy… mindennap? Csak egy… ha épp inni van kedvem? Végül is igazából inni mindig van kedvem. Egyetlen ital meg különben sem árthat. Csak az az egy, és utána meg úgyis leállok. Tényleg. Holnaptól már nem… Á, egye fene, egyszer élünk!
Így megy ez. Ilyenkor derül ki, mennyire találékonyak tudunk lenni, ha kell, és milyen nagyszerű meséket tudunk szőni.
Bizony nagyon profin tudjuk áltatni magunkat.
Egy italtól ugyanis az égvilágon semmi nem lesz jobb. Lehet, hogy konkrétan rosszabb se (ha tényleg csak egyetlen egy italról van szó), de az biztos, hogy azzal az itallal is csak ássuk tovább a sírunkat.
Gondold csak végig! Ha másmilyen életet szeretnél magadnak, akkor hogyan várhatod, hogy tényleg más legyen, ha újra meg újra pontosan ugyanazt teszed, mint eddig?
Ahhoz, hogy megváltozzon az életed, változtatnod is kellene, és végre mást kellene tenned, mint eddig, nem?
Szóval, ha korábban volt bármi, amin változtatni tudtál, ha volt már, hogy a megszokottól eltérően cselekedtél, és a változtatás célravezetőnek bizonyult, akkor idézd fel magadban azt a sikerélményt, és ugyanazzal a módszerrel változtass most is!
